Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogszabályok

 

 

 

screenshot-2016-03-16-15.03.30.png screenshot-2016-03-16-20.28.31.png

MEGVÁLTOZTAK A GYORSHAJTÁSÉRT KIRÓHATÓ BÍRSÁG SZABÁLYAI

Május elsejével megváltoztak a közigazgatási bírság szabályai; mostantól nem a sebességtúllépés százalékos, hanem kilométer/órában megadott mértékétől függ, milyen összegű bírságra számíthat a járművezető.

A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály-módosítás melléklete szerint május elsejétől óránkénti 50 kilométeres megengedett sebességig 15-25 kilométeres túllépés után kell fizetni 30 ezer forintot. 

Így akkor, ha az adott útszakaszon óránként 50 kilométeres a megengedett sebesség, csekket a 65-tel vagy annál gyorsabban haladók kapnak.

Ha a megengedett sebesség óránként 50 és 100 kilométer közötti, szintén 15 km/óra a tűréshatár, tehát 90-es táblánál a 105 km/óra sebességgel vagy annál gyorsabban hajtókat büntetik. A 100 km/óra sebességhatár fölötti kategóriában 20 km/órára nő a tűréshatár. Autópályán, ahol óránként 130 kilométeres a megengedett legnagyobb sebesség, 150-től büntetnek; 300 ezer forintról szóló csekket a 240-nel vagy annál gyorsabban közlekedők kapnak.

Az eddigi rendelet szerint 50 km/óra sebességig 30 százalékos túllépés után (vagyis 65 km/óra felett) kellett fizetni 30 ezer forintot, 300 ezer forintot pedig a 126 km/óra sebességet meghaladóknak számláztak ki. Az 51 és 100 kilométeres sebességhatár között 20 százalékos túllépéstől büntették a gyorshajtást, tehát 90-es táblánál 108-tól szabtak ki büntetést. 100 kilométer/óra megengedett sebesség fölött a tűréshatár 10 százalék volt; autópályán a 130 helyett 143-mal vagy annál gyorsabban hajtók kaptak csekket, a 300 ezer forintos bírságot pedig 261 kilométeres óránkénti sebesség esetén rótták ki.

A módosításokat május 2-ától indult eljárásokban kell alkalmazni, ezért előfordulhat, hogy egy áprilisban elkövetett cselekményt - a májusban indult eljárásban - már az új szabályok szerint bírálnak el.

Szintén új elem, hogy a "korlátozott sebességű övezet" esetében ugyanazok a szabályok érvényesek, így az ilyen területeken nem kell minden sarokra jelzőtáblát helyezni, a sebességkorlátozás a teljes övezetre érvényes.

Gyorshajtásért járó közig. bírságok 2009 május 1-étől 

Bírság (Ft)

30 000

45 000

60 000

90 000

130 000

200 000

300 000

Megengedett sebesség

Sebesség (km/h)

15

 

30 - 40

 

40 - 50

 

50 - 60

 

60 - 70

 

70 - 80

 

80 - 90

 

90 -

 

20

 

35 - 45

 

45 - 55

 

55 - 65

 

65 - 75

 

75 - 85

 

85 - 95

 

95 -

 

30

 

45 - 55

 

55 - 65

 

65 - 75

 

75 - 85

 

85 - 95

 

95 - 105

 

105 -

 

40

 

55 - 65

 

65 - 75

 

75 - 85

 

85 - 95

 

95 - 105

 

105 - 115

 

115 -

 

50

 

65 - 75

 

75 - 85

 

85 - 95

 

95 - 105

 

105 - 115

 

115 - 125

 

125 -

 

60

 

75 - 90

 

90 - 105

 

105 - 120

 

120 - 135

 

135 - 150

 

150 - 165

 

165 -

 

70

 

85 - 100

 

100 - 115

 

115 - 130

 

130 - 145

 

145 - 160

 

160 - 175

 

175 -

 

80

 

95 - 110

 

110 - 125

 

125 - 140

 

140 - 155

 

155 - 170

 

170 - 185

 

185 -

 

90

 

105 - 120

 

120 - 135

 

135 - 150

 

150 - 165

 

165 - 180

 

180 - 195

 

195 -

 

100

 

115 - 130

 

130 - 145

 

145 - 160

 

160 - 175

 

175 - 190

 

190 - 205

 

205 -

 

110

 

130 - 145

 

145 - 160

 

160 - 175

 

175 - 190

 

190 - 205

 

205 - 220

 

220 -

 

120

 

140 - 155

 

155 - 170

 

170 - 185

 

185 - 200

 

200 - 215

 

215 - 230

 

230 -

 

130

 

150 - 165

 

165 - 180

 

180 - 195

 

195 - 210

 

210 - 225

 

225 - 240

 

240 -

 

Az objektív felelősség bevezetése Magyarországon

Magyarország közlekedésbiztonsági helyzete az 1990-es években jelentősen javult, a különböző kormányzati intézkedések és a rendőri tevékenység eredményeként 2000-ig a balesetek száma 37%-kal, a halálos áldozatok száma pedig 51%-kal csökkent. Az ezredfordulót követően a trend megfordult. A 2006. év végéig hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezőtlen adatok jellemezték, bár az elmúlt év adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot.

Elmondható, hogy 2001. és 2007. között a személysérüléses közúti balesetek száma mintegy 9 %-kal nőtt, míg a balesetekben életüket vesztett személyek száma közel azonos szinten van. Pótolhatatlan ugyanakkor az a veszteség, hogy az eltelt hét évben több, mint 9100 honfitársunk vesztette életét közútjainkon értelmetlenül, s elkerülhető módon! A hazánk közlekedéspolitikai célkitűzéseit tartalmazó, a Parlament által is elfogadott "Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015" c. program alapján 2010-ig 30 %-kal, 2015-ig pedig 50 %-kal kell csökkenteni a személysérüléses balesetek és halálos áldozatok számát.

A fenti adatok alapján látható, hogy a kitűzött célok teljesítése hatékony és halasztást nem tűrő beavatkozás nélkül kérdésessé válik, ezért a kormányzat 2007. végén átfogó intézkedéscsomagot bocsátott ki a közlekedésbiztonság javítására. Az intézkedéscsomag egyik legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó eleme az ún. "objektív felelősség" elvének a magyar jogrendbe történő bevezetése.

Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén.

Az új jogintézmény gyakorlatilag azt biztosítja, hogy a meghatározott - jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. gyakran előforduló - szabálysértések elkövetését minden esetben szankció kövesse, még akkor is, ha a járművezető személyét valamely oknál fogva nem sikerült tisztázni.

Az objektív felelősség elvét számos európai ország sikerrel alkalmazza, mely nélkül a közlekedésbiztonság javítása, s a legkorszerűbb automata sebességellenőrző készülékek hatékony alkalmazása nem képzelhető el.

Magyarországon az objektív felelősség elvét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény legutóbbi módosítása vezette be, mely szerint a gépjármű üzemben tartója, ill. a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy: a megengedett legnagyobb sebességre,

-a vasúti átjárón való áthaladásra,

-a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

-a járművel történő megállásra és várakozásra,

-az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

-a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,

-a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.


A fenti hét jogsértő magatartás bármelyikének megszegése esetén az eljáró hatóság a 2008 május 01-ét követően elkövetett szabályszegések esetén közigazgatási bírságot szab ki, mely összege a 30.000.-Ft és 300.000.-Ft között változik.

A bírság konkrétan meghatározott összege igazodik az elkövetett szabályszegés súlyosságához.

A bírságolással kapcsolatos eljárások lefolytatására a Rendőrség jogosult. A rendőri szerveknek a közigazgatási bírságot kiszabó határozat meghozatalára a jogsértést követően 60 nap áll rendelkezésére.

A közigazgatási bírság megfizetésére alapvetően a gépjármű üzemben tartója kötelezett.

Az üzemben tartó akkor mentesül a bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés elkövetése előtt jogellenesen került ki a tulajdonából - ellopták, vagy önkényesen elvették -, s még a bírságot kiszabó határozat kézhezvételét megelőzően igazolja.

 001...jpg

kezdolap6.jpg

_001megosztas1.jpg