Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KRESZ 2012-változás

 KRESZ 2012-változás 

Vihetik az autót, el is zárhatják a renitens szabálysértőket

 

kár autóelkobzással, elzárással vagy közmunkával is büntetheti az autósokat az április 15-étől szigorodott szabálysértési törvény. Szakértők szerint nem a megemelt díjtételek, hanem az elzárás és az elkobzás lehetősége, valamint a halmazati tényező a lényeges változtatás.

Április 15-én lépett életbe az új - a Magyar Közlöny idei 2. számában ismertetett - szabálysértési törvény, amely a jelenleginél sokkal szigorúbban bünteti a bűncselekménynek még nem minősülő kihágásokat. Mivel a közlekedési vétségek többnyire ebbe a kategóriába tartoznak, ezért tavasztól a járművezetők is jóval barátságtalanabb számokkal találkozhatnak a rendőrtől kapott sárga csekkeken. Az ötezer forintról induló helyszíni bírság maximuma 50 ezer forintra emelkedik - a jelenleg kiszabható 30 ezer helyett -, de ha valaki több okból is büntethető - például nem használta a biztonsági övét, és kézben tartott mobiltelefonnal vezetett -, a díjtétel másfélszeresére emelkedik.

 

A jelenleg is hatályban lévő szabálysértési törvény mérlegelési lehetőséget ad az intézkedő rendőrnek, aki eldöntheti, hogy 5 vagy éppen 30 ezer forintos helyszíni bírsággal díjaz egy elmulasztott irányjelzést, de - kisebb vétség esetén - akár csak figyelmeztethet is. Az április 15-től hatályos új jogszabály egyelőre csak a bírságtételek minimumát és maximumát adja meg, ám egy záró rendelkezés szerint (bővebben az oldal alján található keretes írásban) konkrét bírságtételek is lehetnek, tehát meghatározzák majd, hogy egy be nem kapcsolt biztonsági övért vagy vezetés közbeni telefonálásért mekkora büntetést kell kiszabni a helyszínen. A kiemelt szabálysértések bírságösszegét eddig sem a helyszínen intézkedő rendőr állapította meg, hanem a feljelentés nyomán eljáró hatóság.

Több vétség, magasabb bírság

A kiszabott büntetésekről részletes nyilvántartást vezetnek, mert adott időn belül több különböző vétség elkövetése esetén automatikusan növekednek a büntetési tételek: akit például fél éven belül másodszor kapnak el, az egyetlen kihágásért 70 ezres helyszíni bírsággal is számolhat. Nem segít az ügyön, ha a vezető nem ismeri el a helyszínen a szabálysértést - ezzel akadályozza az eljárást -, ekkor a büntetés felső határa 150 ezer forintra, elzárással is büntethető szabálysértések esetében 300 ezer forintra nő. Nem árt tudni, hogy a törvény szerint enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha valaki együttműködik a hatóságokkal, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ha a helyszíni bírság kiszabását elismerjük az aláírásunkkal, akkor a bírság ellen már nincs helye jogorvoslatnak.

A bírság kiegyenlítésének a legegyszerűbb módja, ha valaki utólag befizeti a csekket vagy a helyszínen bankkártyával kifizeti az összeget (feltéve, ha van a rendőrnél mobil kártyalehúzó terminál). Aki nem tud fizetni, annak két választása van: vagy leüli a büntetés összegét, vagy közérdekű munkát vállal, ami hatórás elfoglaltságot jelent naponta. Mindkét esetben napi ötezer forinttal számol az állam, tehát egy ötvenezres bírság esetében tíz napot kell dolgozni a közért vagy ücsörögni egy fogdában.

                                                    Az elkobzás és az elzárás a lényegi változtatás

"- Nem tartom elvetemült ötletnek a tételek radikális emelését, sőt váratlannak sem, ugyanis tavaly nyár óta jelentősen növelték a közigazgatási eljárás díjtételeit, így szerintem egyfajta harmonizáció történt a közigazgatási és szabálysértési törvény összegei között" - mondta Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint a legfontosabb változtatás az elkobzás és az elzárás bevezetése.

Közigazgatási vagy szabálysértési vétség?

A rendőrök két eljárástípust (a közigazgatásit és a szabálysértésit) használnak azokban az esetekben, amikor valaki vét a KRESZ ellen. A gyorshajtásra például a hosszú nevű "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv törvény" vonatkozik, ha utólag kapunk egy csekket a bemért sebességtúllépésről, míg például a vezetés közbeni telefonálásról, az ittas vezetésről vagy az érvényes jogosítvány nélküli vezetésről "a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény" rendelkezik.