Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


KRESZ 2012-változás

 KRESZ 2012-változás 

Vihetik az autót, el is zárhatják a renitens szabálysértőket

 

kár autóelkobzással, elzárással vagy közmunkával is büntetheti az autósokat az április 15-étől szigorodott szabálysértési törvény. Szakértők szerint nem a megemelt díjtételek, hanem az elzárás és az elkobzás lehetősége, valamint a halmazati tényező a lényeges változtatás.

Április 15-én lépett életbe az új - a Magyar Közlöny idei 2. számában ismertetett - szabálysértési törvény, amely a jelenleginél sokkal szigorúbban bünteti a bűncselekménynek még nem minősülő kihágásokat. Mivel a közlekedési vétségek többnyire ebbe a kategóriába tartoznak, ezért tavasztól a járművezetők is jóval barátságtalanabb számokkal találkozhatnak a rendőrtől kapott sárga csekkeken. Az ötezer forintról induló helyszíni bírság maximuma 50 ezer forintra emelkedik - a jelenleg kiszabható 30 ezer helyett -, de ha valaki több okból is büntethető - például nem használta a biztonsági övét, és kézben tartott mobiltelefonnal vezetett -, a díjtétel másfélszeresére emelkedik.

 

A jelenleg is hatályban lévő szabálysértési törvény mérlegelési lehetőséget ad az intézkedő rendőrnek, aki eldöntheti, hogy 5 vagy éppen 30 ezer forintos helyszíni bírsággal díjaz egy elmulasztott irányjelzést, de - kisebb vétség esetén - akár csak figyelmeztethet is. Az április 15-től hatályos új jogszabály egyelőre csak a bírságtételek minimumát és maximumát adja meg, ám egy záró rendelkezés szerint (bővebben az oldal alján található keretes írásban) konkrét bírságtételek is lehetnek, tehát meghatározzák majd, hogy egy be nem kapcsolt biztonsági övért vagy vezetés közbeni telefonálásért mekkora büntetést kell kiszabni a helyszínen. A kiemelt szabálysértések bírságösszegét eddig sem a helyszínen intézkedő rendőr állapította meg, hanem a feljelentés nyomán eljáró hatóság.

Több vétség, magasabb bírság

A kiszabott büntetésekről részletes nyilvántartást vezetnek, mert adott időn belül több különböző vétség elkövetése esetén automatikusan növekednek a büntetési tételek: akit például fél éven belül másodszor kapnak el, az egyetlen kihágásért 70 ezres helyszíni bírsággal is számolhat. Nem segít az ügyön, ha a vezető nem ismeri el a helyszínen a szabálysértést - ezzel akadályozza az eljárást -, ekkor a büntetés felső határa 150 ezer forintra, elzárással is büntethető szabálysértések esetében 300 ezer forintra nő. Nem árt tudni, hogy a törvény szerint enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha valaki együttműködik a hatóságokkal, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ha a helyszíni bírság kiszabását elismerjük az aláírásunkkal, akkor a bírság ellen már nincs helye jogorvoslatnak.

A bírság kiegyenlítésének a legegyszerűbb módja, ha valaki utólag befizeti a csekket vagy a helyszínen bankkártyával kifizeti az összeget (feltéve, ha van a rendőrnél mobil kártyalehúzó terminál). Aki nem tud fizetni, annak két választása van: vagy leüli a büntetés összegét, vagy közérdekű munkát vállal, ami hatórás elfoglaltságot jelent naponta. Mindkét esetben napi ötezer forinttal számol az állam, tehát egy ötvenezres bírság esetében tíz napot kell dolgozni a közért vagy ücsörögni egy fogdában.

                                                    Az elkobzás és az elzárás a lényegi változtatás

"- Nem tartom elvetemült ötletnek a tételek radikális emelését, sőt váratlannak sem, ugyanis tavaly nyár óta jelentősen növelték a közigazgatási eljárás díjtételeit, így szerintem egyfajta harmonizáció történt a közigazgatási és szabálysértési törvény összegei között" - mondta Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint a legfontosabb változtatás az elkobzás és az elzárás bevezetése.

Közigazgatási vagy szabálysértési vétség?

A rendőrök két eljárástípust (a közigazgatásit és a szabálysértésit) használnak azokban az esetekben, amikor valaki vét a KRESZ ellen. A gyorshajtásra például a hosszú nevű "közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv törvény" vonatkozik, ha utólag kapunk egy csekket a bemért sebességtúllépésről, míg például a vezetés közbeni telefonálásról, az ittas vezetésről vagy az érvényes jogosítvány nélküli vezetésről "a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény" rendelkezik.

Pausz Ferenc szerint a szabálysértési törvényben korábban is voltak elzárással sújtható cselekedetek, de ezek az esetek 99 százalékában nem a közlekedésre vonatkoztak. "Jelentős változást a halmazati rendszer bevezetése hozhat, ugyanis ha valakit fél éven belül harmadszor érnek kiemelt szabálysértésen, annak lehet, hogy be kell vonulnia börtönbe. Ez azt jelenti, hogy felborul az egyensúly a közigazgatási és szabálysértési eljárástípus között, mert ha például én egy notórius gyorshajtó vagyok (amire a közigazgatási törvény vonatkozik, és az egyik leggyakoribb baleseti ok), akkor hiába mérnek be 300 km/órával lakott területen fél éven belül, nem veszik el a jogosítványomat, csak be kell fizetnem a bírságokat, és büntetőpontokat sem kapok. Ugyanakkor ha mondjuk fél év alatt háromszor érnek engedély nélküli vezetésen, börtönbe is csukhatnak. Ez egy picit szigorúbb szabályozás a kelleténél, de kár tagadni, vannak olyanok, akik tényleg csak ebből tanulnak, és jobb egy kicsit kivonni őket a forgalomból" - véli a közlekedésbiztonsági szakértő.

A kérdésre, hogy a megemelt bírságtételek növelhetik-e a korrupciót, Pausz Ferenc azt a választ adta, "ez a probléma mindig is fennáll és fenn is fog, olyan esetben, amikor két ember között anyagi természetű érdekek vannak". De ha a döntéshozók "pontosan tisztázzák a szabálysértési törvényben, hogy a különböző vétségekért milyen díjtételek alkalmazhatóak, akkor nem lesz vitás vagy kérdéses helyzet, ugyanis az intézkedő rendőrnek azt kell majd alkalmaznia".

200 ezer renitens

"A hazai közlekedésbiztonsági helyzet nem túl rózsás, egészen konkrétan pocsék. Az utóbbi években tapasztalható ugyan egy folyamatosan javuló tendencia a balesetek számát tekintve - részben az objektív felelősség bevezetése miatt -, de lenne még hova fejlődni, és ebben a büntetések szigorításán túl a prevenciónak nagyon fontos szerepe lenne" - mondta Dulin Jenő közlekedéspszichológus, aki szerint nyilvánvaló, hogy a szigorúbb szabályoknak és nagyobb bírságtételeknek egyértelmű a visszatartó hatásuk. "Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról a tényről, hogy nem minden közlekedővel van gond, statisztikák szerint a járművezetők 8-10 százaléka tekinthető renitensnek, ami így nem hangzik túl soknak, azonban ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon mintegy négymillió érvényes vezetői engedély van forgalomban, és bár csak kétmillióan vezetnek rendszeresen, így is több százezer renitensről van szó."

Dulin szerint a szankciók mellett legalább olyan fontos lenne a megelőzés, amibe beletartozik a gépjárművezető-képzés és a közúti közlekedésről szóló törvények finomítása. "Teljesen életszerűtlen, ha valaki Balmazújvárosban szerez jogosítványt, akkor jó eséllyel egy kilométert sem vezet autópályán a képzés során, de az is nonszensz, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem kapnak büntetőpontot és megtarthatják a jogosítványukat azok a gyorshajtók, akik csak egy csekket kapnak utólag - véli Dulin. - Éves szinten mintegy 450-470 milliárd forint kár éri az országot - közvetlen és közvetett formában - a közúti közlekedési balesetekből, ami óriási szám, ezt kéne szem előtt tartaniuk a döntéshozóknak." Kapcsolódó oldal

Részletek a Magyar Közlöny 2012. évi 2. számából

Nagyobb képért klikk a képre

Részletek a Magyar Közlöny 2012. évi 2. számából

Forrás:[origo]

Kezdőlap