Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Már betöltötte az ötvenet

 

 Több mint 50 éves a biztonsági öv

screenshot-2015-04-21-16.33.14.png

A Volvo több mint 50 éve, 1959. augusztus 13-án, csütörtökön a svédországi Kristianstadban adta el első hárompontos biztonsági övvel szerelt autóját, egy PV544-est.

                               59pv544.1-542x404.jpg

A svéd gyártó fejlesztése azóta az autózás legáltalánosabb és legfontosabb biztonsági felszerelésévé vált, és az elmúlt több, mint fél évszázadban egymillió ember életét menthette már meg.  

Az első biztonsági övek az 1930-as években bukkantak fel, de az egyszerű kétpontos, csak a derekat tartó és a kezdetleges hárompontos megoldások nem voltak hatékonyak, főleg nagyobb sebességnél. Az öv ma is használt formáját a Volvo egyik mérnöke, a korábban a repülőgyártásban katapultülésekkel foglalkozó Nils Bohlin fejlesztette ki. Az új, V alakú, hárompontos öv lényege mai napig ugyanaz: a mellkason keresztbefutó átlós és a medencénél elhelyezkedő vízszintes hevederek a test legnagyobb teherbírású területein osztják szét az erőt, így 50 százalékkal csökkentve a baleseti sérülések esélyét.

Neki köszönhetjük - Nils Bohlin (1920-2002)
cinturon_seguridad_tres_puntos_anclaje-4.jpg nils_bohlin.jpg screenshot-2015-04-21-16.45.50.png

Bár a Volvo szabadon hozzáférhetővé tette a szabadalmát, és a hazai piacán már 1959-ben megjelent a kulcsfontosságú újítás, a hárompontos öv csak a hatvanas évek végére kezdett igazán elterjedni. A modern, előfeszítővel, az överő-elosztóval az eredeti forma hatékonyságát még tovább növelték.

A biztonsági öv már több mint fél évszázada óvja az autósokat, és ezután is megteszi, ha bekapcsoljuk. Nemcsak kötelező nyűg, életet menthet! 

Hogyan véd a biztonsági öv?

historia.jpg

Közúti baleset bekövetkezésekor a járműben ülők testét, belső szerveit három, egymástól jól elkülöníthető jellegű ütődés (vagy ütődés-sorozat) éri. A biztonsági öv jelentős segítséget nyújt a sérülések súlyosságának csökkentésében, s általános életmentő szerepét ma már egyetlen szakember sem vonja kétségbe.

1959. augusztus 13. – ez tekinthető a korszerű biztonsági öv születésnapjának. Ezen a napon a svéd Kristianstad városának egyik autókereskedésébe egy új személygépkocsit szállítottak le. A járművet megrendelő tulajdonos nem ismert. Ez a Volvo PV 544-es modell volt az első gépjármű a Földön, melyet három pontos biztonsági övvel szereltek fel. Aznap egy új korszak kezdődött meg az autózás történetében!

A három pontos biztonsági övet egyes közlekedési szakértők egyenesen az emberiség történetének legfontosabb biztonságtechnikai fejlesztésének tartják. A svéd Nils Bohlin által az 50-es években kifejlesztett „V” alakú övnek az azóta eltelt több mint fél évszázadban, szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket.

Vitathatatlan, hogy a biztonsági öv a mai napig az autók legelterjedtebb és legfontosabb biztonsági, utasvédelmi berendezése, s minden más – jármű belterében alkalmazott – passzív biztonsági megoldás alapja (mint pl. a légzsák, övfeszítő stb.). A biztonsági öv a passzív (és nem az aktív) biztonsági eszközök családjába tartozik, mely jelentősége nem a baleset elkerülhetőségében, hanem a már bekövetkezett baleset következményeinek a csökkentésében jelentkezik.

A szakemberek úgy tartják, hogy közúti baleset bekövetkezése esetén általában három, egymástól jól elkülöníthető ütközés valósul meg. Az első akkor következik be, amikor a balesetben érintett jármű egy másik járműnek, ill. szilárd tárgynak ütközik (pl. fának, kerítésnek, egyéb műtárgynak). Ezt követően kerül sor a második ütközésre, amikor a gépjármű utasterében tartózkodó személy(ek) teste hirtelen és nagy erővel előrelendül, s övhasználat hiányában valamely testrészük a műszerfalnak, kormánynak, szélvédőnek, üléstámlának stb. ütődik. A harmadik ütközés során az emberi belső szervek nekiütődnek a bordáknak, egyéb csontoknak, vagy éppen más belső szerveknek.

A fentiek alapján a biztonsági öv – mint passzív védelmi eszköz – a másodikként leírt ütközés hatásaitól védi meg a használóit. Az EU tagállamaiban a biztonsági öv használatának átlagos aránya 90 % körül van. Az északi országokban (pl. Svédország) ez az arány a 95-98 %-ot is meghaladja, míg az ezredforduló óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában ez az érték alacsonyabb.

                                  screenshot-2015-04-21-16.33.07.png

Örvendetes, hogy Magyarországon is egyre többen csatolják be a biztonsági övet. A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. megbízásából készített 2013. évi felmérés szerint hazánkban a biztonsági öv használatának átlagos aránya 86% (az első üléseken 87,3%, a hátsó üléseken 67,8%), mely jelentős eredmény a korábbi évekhez képest, ugyanakkor még mindig elmaradunk az uniós átlagtól.

A biztonsági öv használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ-ben találjuk meg. A passzív biztonsági eszköz használatának szabályai legutóbb 2007-ben kerültek módosításra.

A módosítás előtt a jogszabály úgy rendelkezett, hogy "olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve."

Azonban a módosítást követően, tehát a jelenleg hatályos szabályok szerint "a külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni."

Mi a két szabály közötti különbség?

Az, hogy míg a módosítás előtt a gépkocsivezetőnek kellett figyelmeztetnie az utasokat, hogy csatolják be a biztonsági öveket, így a gépkocsit vezetőnek volt, hogy az utasok használják az övet. Ha például a korábbi szabályok szerint a a gépkocsivezetőt megállították a rendőrök és az egyik utas nem használta az övet, akkor a gépkocsivezetőt bírságolták meg a rendőrök, tekintet nélkül arra, hogy ő használta, vagy sem a biztonsági övet.

A jelenleg hatályos szabályok szerint azonban a felelősséget áthelyezték az utasra, ugyanis az utasnak a kötelezettsége, hogy magát a biztonsági öv becsatolásával rögzítse, így a gépkocsivezető ennek elmulasztása miatt nem vonható felelősségre, a bírságot is az utas fogja kapni, nem a vezető. A rendelkezés sem a biztonsági öv becsatolásának megkövetelését, sem a becsatolás ellenőrzését nem írja elő a járművezető számára. Egyébként nem kis összegű bírságot kap az utas, ugyanis a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló jogszabály szerint

  • lakott területen belül 15.000
  • lakott területen kívül 30.000
  • autópályán 40.000

forint közigazgatási bírságra számíthat az utas (és ugyanilyen összegű bírságot kaphat a gépkocsivezető is, ha ő maga nem használja a passzív biztonsági eszközt).

Miért lényeges ezen módosítás?

Gondoljunk bele, hogy történik egy közlekedési baleset, amelyben a vétlen járműben súlyosan megsérül az utas. Ha a korábbi szabályokat vesszük figyelembe, akkor azért, hogy az utas megsérült, mert nem volt rögzítve biztonsági övvel, a vétlen gépjárművezető II. rendű terhelt lesz, mivel addig nem közlekedhetett volna a járművel, amíg az utas nem csatolja be az övet (az I. rendű terhelt a közlekedési balesetet okozó járművezető lesz). Ugye mennyire igazságtalan, hogy az utas felróhatósága miatt a gépjárművezető felelt?

Azonban a jelenleg hatályos szabályok szerint a gépkocsivezető ezen felelőssége megszűnik, a korábban említettek miatt. Több ilyen eset is történt, amióta ez a módosítás hatályba lépett, így a bíróság számos esetben hozott már ezzel kapcsolatos ítéletet. A legfontosabb talán a BH 207/2008-as, ami leszögezi, hogy a gépjármű ülésén utazó személy biztonsági öve becsatolásának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett súlyos testi sértést okozó vagy súlyosabb eredménnyel járó közlekedési baleset miatt 2007. április 1. napját követően nem állapítható meg a balesettel érintett jármű vezetőjének a büntetőjogi felelőssége.

Az autó legfontosabb passzív biztonsági felszerelése, a hárompontos biztonsági öv a becslések szerint több, mint egymillió ember életét mentette meg.

A történet azonban a XX. század első felében kezdődik. A mobilizációs fejlődés, az automobilok rohamos elterjedése következtében folyamatosan nőtt a közúti balesetek, s vele együtt a személyi sérülések és tragédiák száma. Nyilvánvalóvá vált, hogy a probléma kezelésére valamilyen megoldást kell találni. A 30-as években amerikai orvosok írásban követelték, hogy a gépjárművekben olyan biztonsági megoldást kell kifejleszteni, mely baleset esetén megakadályozza a járműből való kiesést, valamint a súlyos és halálos sérülések kialakulását.

Ezt követően fejlesztették ki a "kétpontos" biztonsági övet, de történtek kísérletek "három és négypontos" biztonsági eszközök kifejlesztésére is, utóbbi esetben nem sok sikerrel. Az 1950-es években a biztonsági fejlesztés új lendületet kapott, melyben a Volvo mutatta fel a legnagyobb eredményeket. Számos kísérletet követően a Volvo 1958-ban szabadalmazta azt a három rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övet, mely gyakorlatilag változatlan formában található meg napjaink gépjárműveiben.

A három pontos biztonsági öv kifejlesztése svéd Nils Bohlin (1920-2002) fejlesztőmérnök nevéhez fűződik.

Bohlin úr eleinte a Saab gyárnál dolgozott, s vett részt a repülőgépek katapultüléseinek kifejlesztésében, később azonban a Volvo-hoz "igazolt át".

Az általa kifejlesztett "V" alakú öv jellegzetessége a medencénél keresztirányban, valamint a felső testrész előtt haránt irányban áthaladó öv, mely gyorsan és praktikusan rögzíthető, s a kezdetektől fogva a testméretnek megfelelően állítható volt.

Kevesen tudják, hogy ez a "V" típus bizonyult a legalkalmasabbnak arra, hogy az ütközés során fellépő energiát az emberi test legnagyobb teherbírású részeihez, a medencéhez és a bordázathoz vezesse el. A találmány zsenialitása mellett az is szerepet játszott a biztonsági öv elterjesztésében, hogy a svédek az övet ún. "nyílt szabadalom"-mal védték, mely lehetővé tette bárki részére a találmány szabad hasznosítását és gépjárművekbe történő beépítését.

Hosszú volt az út a mai 90 %-os övhasználati arányig.

A biztonsági öv gépjárművekbe való beépítése, valamint használata lassan terjedt el. Különösen a tengerentúlon volt nehéz elfogadtatni az új találmányt, míg a konzervatívnak tartott britek már a kezdetektől fogva felismerték az öv hasznosságát. Ennek megfelelően Nagy-Britanniában az övhasználat átlagosnál magasabb aránya már a kezdetekben is megmutatkozott.

Az 1960-as évek elején még csak néhány autógyár ajánlotta opcióként a három pontos biztonsági övet, voltak közöttük luxusmárkák (Jaguar "E" type) és tömegautók (Renault 4) egyaránt.

  

1967 volt a nagy áttörés éve! Az USA-ban szervezett közlekedésbiztonsági konferencia keretében a Volvo nem kevesebb, mint 28.000 közúti baleset tapasztalatát elemezve bizonyította be, hogy a biztonsági öv 50-60 %-kal csökkenti baleset esetén a sérülés, valamint a halálozás kockázatát.

A tanulmány meggyőzte a Világot!

Egy évvel később, az 1968. évi Bécsi Egyezmény már arról rendelkezett, hogy az új személygépkocsikba biztonsági övet kell szerelni, majd annak használatát az autókban ülők részére kötelezővé kell tenni. Ez Európában néhány évi átfutás után, a 70-es évek közepén valósult meg (Magyarországon az 1976. január 01-én hatályba lépett új KRESZ vezette be a biztonsági öv kötelező használatát az első üléseken).

 
 
Tisztelt közlekedők!

A több mint fél évszázados múlttal rendelkező biztonsági öv egyértelműen életet menthet. Nemcsak svéd, német, holland és angol életeket, hanem magyarokat is!

Csak egy egyszerű és gyors „KLIKK”!

Higgyék el, megéri!

20evesabm3.jpg

  TMBB-SZEKSZÁRD

001...jpg

 03.jpg

_001megosztas1.png